Második ipari forradalom

Második ipari forradalom

1871-1939



Összegzés idővonalon, gondolattérképen

Elkészített idővonal:

Nők helyzete a 2. ipari forradalom idején

Forrás: https://prezi.com/m52f6qkzkdca/a-nok-helyzete-a-2-ipari-forradalom-alatt/

  • Nők feladatai: házimunka, gyereknevelés.
  • Szüfrazsett = politikai jogokért küzdő nő.
  • Férfiak más tantárgyakat tanultak, részt vehettek a felső oktatásban.
  • Nőknek alacsonyabb volt a bére, 16-17 órát dolgoztak.
  • Ruhadarabok ebben az időben: fűző, krinolin, arzénöld ruha, hosszú uszályú ruhák.
  • Bicikli elterjedésével megjelenik a nadrág, Blommer - kosztüm.
  • Szavazati jog a felsőoktatáshoz.

Női bicikli- nadrág összefüggései

Annie Cohen Kopchovsky  = Annie Londonderry néven lett lett ismert, aki 1894-95-ben lett az első nő, aki kerékpározott a világon. Szponzora, a Londonderry Lithia Spring Water Company kerek 100 dollárt fizetett neki azért, hogy a cég matricája szerepel a biciklin, és hogy felvegye a cég nevét. 

1894. június 27-én, körülbelül reggel 11 órakor, Londonderry (Azért ez volt a neve, mert a cég, aki a női biciklit készítette neki csak így támogatta. A biciklije 20 kg volt. 10 kg -mal nehezebb volt, mint a férfi bicikli. ) Annie hosszú szoknyát viselt, ami akadályozta  a mozgásban. Változtatott: biciklit cserélt és nadrágot húzott.


Szívkatéterezés ebédidőben


1956- ban Werner Forßmann elnyerte a Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-díjat. 

"Forßmann 1929-ben először - saját magán- végzett bravúros szívkatéterezést. Ebédidőben egy nővér segítségével  be akarta bizonyítani hogy az ereken keresztül a katétert el lehet juttatni a szívig. Urológiai katétert használt és csak valamennyi helyi érzéstelenítőt. A bal könyökvénán keresztül felfelé tolta a csövet egészen a kulcscsontig.Mikor odáig eljutott köhögés fogta el de folytatta a kísérletet. Mikor úgy gondolta hogy a kezdetleges katéter eljuthatott a szívig a röntgen szobába futott a kilógó csővel a karjában és rávette a radiológust hogy fecskendezzen kontrasztanyagot a katéterbe .Így próbálta bizonyítani hogy a katéter eljutott a szívbe.

1929-ben Forßmann publikálta kísérletének eredményeit "Die Sondierung des Rechten Herzens" címmel de az akkori orvosi társadalom nem tartotta az esetet többnek mint egyszerű cirkuszi mutatványnak. Ennek következtében úttörő tevékenysége semmilyen eredményt nem hozott az orvostudomány számára. 

Bár Forßmann helyesen jósolta hogy a katéterezés biztonságos, és eredményesen használható a szívbetegségek diagnosztizálásában és kezelésében. Csak a második világháború után foglalkoztak a kutatók ismét a szívkatéterezéssel és kidolgozták annak gyakorlati alkalmazását.

Munkájuk eredményeként az értelmi szerző Werner Forßmann és a két amerikai tudós együttesen kapott orvosi Nobel-díjat 1956-ban."

Spanyolnátha, mint járvány

Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el